Szülőknek a gyermekvédelemről és online zaklatásról
Hogyan védjük meg gyermekeinket a digitális veszélyektől? Miként tanítsuk meg a tudatos és felelősségteljes önvédelmet, a digitális országúton való biztonságos „közlekedést”?
Az elmúlt években a digitális eszközök életünk részévé váltak. Szülők és pedagógusok nap mint nap szembesülnek a kihívással, amit a digitális eszközök fejlődése és elterjedése, a közösségi média és általában a számítógép, az internethasználat, illetve ezek gyermekeinkre, diákjainkra gyakorolt hatása jelent.
Az internet elterjedése és az internet elérését lehetővé tevő infokommunikációs szolgáltatások átalakították életvitelünket, szokásainkat. Az internet segítségével szervezzük tevékenységeinket, programjainkat és gyermekeink idejük nagy részét online térben töltik.
A most kialakult – a koronavírus okozta – helyzetben a digitális tér, és az ott töltött idő tovább növekedett, hiszen ott dolgozunk, tanulunk, kapcsolataink, beszélgetéseink, szabadidős programjaink jelentős része is ilyen módon történik és a digitális eszközrendszerre korlátozódik.
Ebben a járványügyi helyzetben azonban, amikor a diákok otthon tanulnak digitális eszközök segítségével, a szülők sokkal többet megtudhatnak gyermekeik online világban tett lépéseiről, láthatják, hogy mit is csinál gyermekük az interneten. Ez egy olyan szituáció, amikor a szülők könnyebben nyomon követhetik gyermekeik internetes aktivitását, platformhasználatát és digitális szokásait. Az online tanulás kapcsán célszerű ellenőrizni, hogy tényleg az iskola javasolta-e azt az oktatási felületet, amit a gyermek használ. Érdemes megbeszélni gyermekeinkkel a mostani helyzetet és érdemes felhívni a figyelmüket azokra a veszélyekre is, amit az internet rejt számukra.
Fontos lenne most erről többet beszélgetni és együtt gondolkodni gyermekeinkkel. Tudd meg, hogy gyermeked mennyire felkészült, mit tud az adatainak védelméről, a digitális veszélyekről és azok kezeléséről.
Beszélgessetek a gyermekekkel arról is, hogy ha az interneten bántják, ha sérelem, vagy más veszteség éri, akkor veled ossza meg ezt és közösen lépjetek. A legfontosabb, hogy Te magad is felkészülj. Ehhez adunk segítséget. Fontosnak tartjuk, hogy megfelelő információk birtokában kezdeményezd ezt a beszélgetést a gyermekeddel.
A gyerekeket – ha eddig még nem tettük meg – meg kell tanítanunk arra, hogy a naponta szinte folyamatos digitális jelenlét káros és veszélyes is lehet, hogy a fizikai és lelki egészségre milyen hatással van az internet, továbbá, hogy mit kell tenni a személyes digitális biztonság megteremtéséért és a legveszélyesebb online fenyegetettség megelőzése, kezelése, megoldása érdekében.
Az online bántalmazás, zaklatás (cyberbullying)
A zaklatást az egyszeri bántalmazástól vagy más konfliktushelyzettől három tényező különbözteti meg. Erős, negatívan befolyásoló hatása van (a zaklatás áldozata nem tudja élni a mindennapi életét a zaklató tevékenységének következtében, mert állandóan félelemben vagy bizonytalanságban él, a zaklatás időközönként ismétlődik, a bántalmazó rendszeresen visszatér az elszenvedőhöz, és megismétli a cselekedetét, legyen az fizikai, szóbeli vagy szexuális tevékenység). Az is kritérium, hogy az erőviszonyok eltolódnak: a zaklatás során a bántalmazó fél mindig több hatalommal rendelkezik (több pénze van, erősebb, több barátja van, hangosabb), és ezt fitogtatja is a zaklatás során.
A zaklatás (bullying) történhet otthon, az iskolában vagy más közösségekben is, de az internethasználat terjedésével az online zaklatás is megjelent a mindennapokban. A neten gyakran úgy, hogy anonim módon, arctalanul tesz bántó megjegyzéseket különböző közösségi oldalakon, vagy egy általa készített előnytelen fotót, esetleg montázst oszt meg a zaklatás elszenvedőjéről.
A virtuális profilok mögött igazi emberek, sokszor gyerekek állnak, a digitális térben elkövetett bántalmazás pedig sokkal tovább látható marad. Mit is jelent ez? Mit tehetünk ellene? Az online zaklatás megelőzéséhez az egyik legjobb eszközünk, ha a gyerekeket megtanítjuk arra, hogy ha megbántják, vagy ha ő bánt meg valakit, az a közösségi oldalakon ugyanúgy fáj, mint például az iskolaudvaron.
Számok és tények
A magyar társadalom 79 százaléka rendszeres internethasználó, a 10-18 éves gyerekek 88 százaléka rendelkezik profillal közösségi oldalakon. A hazai adatok szerint (Heliotis, 2015.) a gyerekek 80 százaléka nagyon súlyos problémának tartja az online bántalmazást, súlyosabbnak, mint a fizikai vagy lelki erőszakot.
Egy két hónapja elvégzett* – nem reprezentatív felmérés – tanulsága alapján megállapítható, hogy a diákok jelentős részének sajnos van közvetlen tapasztalata is a zaklatással kapcsolatban. A felmérésben résztvevő 13-24 éves 340 diák közül mindössze 64 nyilatkozott úgy, hogy még nem volt része zaklatásban.
Milyen következményekkel járhat?
Az online zaklatás, csakúgy, mint a többi bántalmazási forma, rossz érzéseket kelt a gyerekekben, aláássa az önbizalmukat, az önértékelésüket, súlyos esetben meglévő barátaiktól is elszigeteli őket. A magukra maradt gyerekek szorongani kezdenek, feszültté válhatnak, a folyamatos stresszhelyzet és az, hogy nem élhetik a megszokott, hétköznapi életüket a zaklatás miatt, kihatással lehet a teljesítményükre, az is előfordulhat, hogy még a szülőkkel való bizalmi viszony is felbomlik.
Ezt mutasd meg kamasz gyermekednek!
Adódik a következő kérdés azonnal: Vajon mit kell tenni szülőként, ha már megtörtént a baj és a gyermekünk célponttá vált egy online bántalmazásban?
A bántalmazásról elég sötét képet festettünk, mert veszélyes jelenségről van szó, de fontos, hogy tudjuk: van megoldás.
A szülők számára mindenekelőtt az a fontos, hogy megértsék és elfogadják az online világ térnyerését a mindennapi életben. A tiltás nem megoldás, a gyerekeknek joguk van a magánéletükhöz, így a levelezésük folyamatos ellenőrzése, vagy a mindenki által használt kapcsolattartási formáktól való elszakítással csak kárt okozunk.
A szülők elsődleges eszköze a beszélgetés. Az a fontos, hogy az internetről való beszélgetés jelen legyen a családok mindennapjaiban, a gyerekek azt érezhessék, hogy nyugodtan megoszthatnak bármi a szüleikkel, nem lesz részük elutasításban.
Ha a gyereket már zaklatják az interneten, arra kell bátorítanunk, hogy beszéljen a problémájáról. Mellette kell állnunk, támogatnunk kell őt, és közösen kell megoldást találnunk a helyzetre.
Javasoljuk, hogy kérjen szakszerű segítséget. Jó szívvel ajánljuk a „Kék vonal”-at, amely ingyenesen hívható a 116-111-es telefonszámon, valamint a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által működtetett Safer Internet oldalt.
Tisztelt Szülők!
Nagyon sok dolog van még, amelyekről nem beszélgettünk, és fontos lenne. Ez a cikksorozat azonban most csak három részből épül fel. A harmadik cikkben azt kívánjuk felvetni majd azt, hogy vajon miért nincs elég kibervédelmi szakember a világban és Magyarországon.
Ami érthetetlen, hogy nemcsak kiber/IT biztonsági szakemberek nincsek, de informatikusok sem.
Fontosnak tartanánk, hogy A SZÜLŐK ÉS A TANÁROK együtt dolgozzanak azért is, hogy minél több fiatal – közöttük is sok nő – válassza az informatikai pályát, az IT védelem és kibervédelem szakmai kihívásait. Legyen több női informatikus és segítsenek abban, hogy gyermekként, szülőként és tanárként is tudatosan és felkészülten dolgozzunk, tanuljunk és szórakozzunk a digitális térben.