Ahogy én látom az iskolámat 3. rész
Ebben a sorozatban a SZÁMALK-Szalézi pedagógia szakirányon tanuló diákjainak írásait, gondolatait osztjuk meg. Tanulóink szemszögéből mutatjuk be iskolánkat és leginkább azt, hogy mit kaphat az, aki a pedagógiai képzést választja nálunk.
2019 augusztusában iratkoztam be a SZÁMALK-Szalézi Szakgimnáziumba. Az iskolát interneten találtuk és már maga az intézmény modernsége is megfogott, valamint ehhez szükséges volt, hogy tudjak itt olyat tanulni, ami igazán érdekel és látom benne magam, itt ezt megtaláltam.
Szeptemberben már az első héten szinte csak ismerkedtünk az iskolával, az osztályfőnökünkkel, aki egy nagyon aranyos és közösség összetartó személyiség. Nagyon nyitott volt felénk az elejétől kezdve és segít a mai napig, bárkinek bármi problémája is van.
Az első héten tartott szalézis előadás tetszett és érdekes volt.
Különösképpen szimpatikus volt, hogy ezt a nézetet senkire sem erőltetik rá és mindenkinek a nézőpontját próbálják megérteni és elfogadni.
Az első hónapban megtanultuk (és még mindig tanuljuk), kinél hogyan zajlanak az órák esetleges dolgozatok, beadandók. A tanárok aranyosak, kedvesek, próbálnak alkalmazkodni és legtöbben egész rugalmasak. Nem sűrűn van feszültség az órákon szinte tényleg soha.
Ami már az első pár hétben kirajzolódott, hogy ez már tényleg nem a középiskola, de nem is az egyetem.
Ezt úgy értem, hogy nem olyan kötött, mint a középiskola, de nem is olyan „személytelen”, mint egy egyetem. Ez nekem kifejezetten tetszik is ebben.
Fogják is a kezünk, de hagynak is, elvégre 18-20 évesek vagyunk, akik tudják miért vannak itt. A legtöbbünknek elég komoly céljaik vannak ebben a szakmában. Az iskolán kívüli programok is ennek megfelelően vannak megszervezve. Ugyanakkor vannak olyan szabadidős programjaink is ami inkább közösség kovácsoló, vagy csak szimplán szórakozási lehetőséget nyújt, adott kereteken beül.
A visszajelzések alapján egy olyan kis közösség a mi osztályunk, akikkel szívesen dolgoznak együtt a tanárok.
Ősszel, a Design héten az osztály úgy igazán bekapcsolódott az iskola életébe, azzal a projekttel, amit közösen találtunk ki. A kivitelezés maga már felért egy csapatépítéssel, mindenki bele rakta az elképzelését és az egyéniségét.
Önmagamat az iskolában egy pedagógiai- és családsegítő munkatárs szakon tanuló diáknak titulálom. Az osztályban nyilván jobban érzem a szerepem, de maga az iskola életében egy produktív diáknak gondolom magam. A jövőben pedig szeretnék még jobban bekapcsolódni az iskola életébe.
Fontosnak tartom, hogy maga az osztály közösség életében is fontos szerepet töltsek be.
Összességében, úgy gondolom, hogy maga a SZÁMALK-Szalézi közösség nagyon befogadó. Azzal, hogy a tanárok és diákok között tegeződő viszony alakulhat ki, barátságos légkör jön létre, ahova mindenki szívesen jár be.
Téged is érdekel a pedagógia és úgy érzed, szívesen helyezkednél el ezen a pályán? Tájékozódj részletesen a pedagógiai munkatárs képzésünkről, és iratkozz be személyesen keddenként 10-14 óra között, vagy online a következő linkre kattintva.